Hitvető, harmat-hozó!

Korbács, kovács, kormorán!

Mondók méze, zajt fonó

Forgács hull e kor fokán!

Magyari mersz mart mindőnket

Anyánk nyögte bús torát

Gyermekdedből sarjadt főnket

Apánk arca zárja.

Rí a sír, sarát okádja

Álmot apasztó erőt

Lásd, megreng a múlt-ok vádja

Oldd s öleld a nőt!

Mezején a mának ébredj!

Göncölöm, csillag-csigám!

Ön magvadra ringva révedj:

Nincsen nemvaló!

Cérnád font fény, ej úgy ám,

Örök s nem szakajtható!

Lélek létrád hétrét csokrán

Énekszó

Nógat egyre feljebb drága

Enki ej, te szép te csacska

Kapaszkodj fel a magasba

Ura Rengeteg mesés csudának

Alvó sípnak hars dudának

Dongó dalnak te leszel, csak

Adj.

Leventék lőnnek vitézi

Magősök figyelnek rája

Aranyát, ha bölcsen méri

Szája.

Sátra napnak, Sátra éjnek!

Áldjam, azt kinek beszélek!

Táltos vagyok én így élek.

Rege rejts!

Az ég nékem csupán csak, apró nefelejcs.

​

​

​

​

Pákász