top of page

Lakatos Gábor saját véleménye írásairól: 

   

   A világ és benne az ember végtelen csodák birodalma. Nincs fantasztikusabb ajándék mint élni, itt és most. Hiszem, hogy az ember tudata nincs a testébe zárva, hogy az emberi lélek örökkévaló és sérthetetlen és, hogy a világ megismerése csak önmagunk megismerésével párhuzamosan tehető meg, így egyszerre kell hát beutaznunk a belső és külső világot. Célom megmutatni ezt nektek is azokon a témákon keresztül melyek közel állnak hozzám. Ehhez néha egy gyermek, néha egy régész, művészettörténész, vegyész vagy éppen jógi szemén keresztül szemlélem a világot. Szerencsére ez a szemüveg szavak és gondolatok formájában átadható nektek is. Fogadjátok sok szeretettel, valamint nyitott szívvel és tudattal!"

 

Jó szórakozást kíván az Író és csapatunk!

Ősi módszer a modern idők embere számára, avagy mi is az astanga jóga?

 

   ANagy divat lett manapság jógázni, gombamód szaporodnak a stúdiók és a bőség zavarával küzdünk akkor is amikor metódust szeretnénk választani. Az egyik legkomplexebb (és legpopulárisabb) irányzat az astanga jóga, mely fizikálisan is komoly elvárásokat támaszt a gyakorlóval szemben. De mi is a jóga tulajdonképpen és mire való? Erről szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek.

 

   A jóga szanszkrit eredetű kifejezés, jelentése egyesíteni, összeilleszt, igába hajt. Lényege a védikus (hindu) filozófia központi gondolata, mely szerint a transzcendens végső valósággal, a feltétel nélküli szeretet forrásával, vagy hétköznapibb nevén Istennel való egység mindenki számára átélhető, és nem csak a szentek és kiválasztott kevesek kiváltsága, mint ahogy a kereszténység és a többi monoteista vallás tartja. Ennek elérésére a védák és az upanisadok érdeklődési kör, szellemi fejlettség, habitus és egyéni preferencia alapján számtalan utat kínálnak, ezeket nevezzük összefoglaló néven jógáknak. A rendszert jelenlegi formájában a neves indiai gondolkodó Patanjali dolgozta ki Jóga–szútrák című művében, melyben a jóga nyolc ágát különítette el egymástól, innen az astanga elnevezés. Ez azonban nem keverendő össze az astanga-jóga mozgásrendszerrel, melyet az indiai Mysore városából származó Sri K. Pattabhi Jois dolgozott ki.

 

   A módszerek a fizikai valóságtól és a testtől tartanak a finom-fizikai és a tudati szintek felé, és a legelső lépcsőfokot nevezik hatha-jógának. Lényege hogy aki számára csak a körülöttünk látható fizikai világ létezik, aki ezt fogadja el alapvetőnek és a végső valóságnak azok számára utat biztosítson, de ez a többieknek is kihagyhatatlan lépcsőfok, hiszen egyrészt a test az a "jármű" melyben a térben és időben utazunk, melyben a tudatunk manifesztálódik és amelyben így földi életünk mintegy 2/3-át töltjük, másrészt pedig ennek fejlesztése, erősítése felkészíti a meditálót arra hogy alkalmas legyen hosszú órákon keresztül mozdulatlanul ülni úgy, hogy a teste ne legyen akadálya az elmélyült tapasztalásnak.

 

   Ebből is látszik hogy bár a hatha jóga alapvetően és látszólag torna, valójában jóval több annál. A hatha jóga egy kötetlen mozgásforma, ahol az oktató személyes preferenciája alapján állítja össze a gyakorlatsort és az egyes ászanák közé általában hosszabb-rövidebb szüneteket is beiktatnak, amikor is megvizsgálják hogy a korábban elvégzett gyakorlatok milyen változásokat indukáltak a szervezetben, ezzel is fejlesztve a koncentráló képességet és növelve a test tudatosságot.

 

   Az astanga egy ennél jóval komplexebb rendszer, melynek célja egy nagyon mély meditatív állapot előidézése. Alapvetően ez is ászanák sorozatából áll, azonban itt nincs szünet az egyes gyakorlatok között, az első lélegzetvételtől (optimális esetben) pihenés nélkül haladunk a legutolsóig. Az astanga fix, kötött gyakorlatsor amely a gyakorlással töltött hetek alatt szép lassan rögzül az azt végzőben és így ezután bármikor és bárhol egyedül is végezhető. A fizikai gyakorlatok kiegészülnek még a légzés tudatos kontrollálásával (pránajáma), az energiazárak (bandhák) tartásával - ez a gyakorlatban azt jelenti hogy folyamatosan behúzott hasizommal végezzük a gyakorlatokat - és a tekintet rögzítésével (dristi) - minden ászana közben és az átkötő mozdulatsorok alatt is fix pont van kijelölve a szem számára. - Ezek együttesen amikor már készség szinten alkalmazza őket, egy egészen különleges mentális térbe juttatják a gyakorlót, ahol mély önismeretre és a világ mélyebb megtapasztalására van lehetőség, ahol nem ritkák a testen kívüli és a transzcendens élmények. A gyakorlás egy térben, de egyénileg zajlik (mysore), mindenki a saját tempójában gyakorol és az oktató folyamatosan a termet járva segít a helyes tartás rögzítésében, javítja a hibákat és segíti a kezdőket a sorozat elemeinek elsajátításában. Fontos hogy mindenki saját magára koncentráljon és ne a szomszéd szőnyegen jógázóval hasonlítsa össze magát, mert az nagyon demoralizáló tud lenni főleg az elején amikor még nagyon soknak tűnik az egész és rengeteg mindenre kell(ene) odafigyelni. De ez is egy fontos lépés az egó helyes kezelése felé vezető úton, hisz az irigység, vagy a kishitűség és az összes vonatkozó érzelem csak az ego terméke.

 

   Személy szerint nagyon ajánlom mindenkinek, az összes barátomat és ismerősömet arra biztatom hogy kezdjen astangázni, mert már egészen rövid idő alatt hatalmas a fejlődés. Én mintegy fél éve kezdtem és lenyűgöző, hogy hová fejlődtem a fizikai állóképesség, akaraterő, koncentráló készség, önismeret és test-tudat terén és még számtalan egyéb vonatkozásban. Mindezt úgy, hogy tényleg még csak a felszínét kapargatom a dolognak....

 

   Egy szó mint száz, a jóga modernkor embere számára és ugyanazokat az értékeket hordozza mint az akár több tucat évszázaddal ezelőtt a bolygó másik oldalán élőknek, és elterjedése korunk problémáira tekintve talán még fontosabb is mint valaha. Ha ezt sikerül integrálni a mindennapjaidba kedves Olvasó, a jövőbeli éned nagyon meg fogja köszönni neked hogy nekifogtál!

 

Lakatos Gábor

2016. 03. 20..

bottom of page