Baromi panasz a vágóhídon
Keskeny pallón vágóhídra
Vezetnek. Ezer hentes
Vigad, tréfál, indul táncba,
Csak a szívem vemhes.
S lendül, csattan a bárd.
Szarvamnál fogva vezetnek,
Hátamra felülnek és
Vállam paskolva nevetnek
Míg szügyemben fordul a kés.
S lendül, csattan a bárd.
Harapok, ugrok, rúgkapálok,
De itt van! Vágtat a vész.
Súlyom nyögi a keskeny palló...
Borul, az ítélet kész.
S lendül, csattan a bárd.
Szabó Adri
2016. 08. 29.
Szabó Adri saját véleménye írásairól:
Nehéz magamról jellemzést írni. Folyton attól félek, hogy túl rosszat vagy túl jót mondok. És nem tudom hol kéne elkezdenem. Kiskoromban szerettem meg az olvasást, aztán a gimiben kezdtem írni. Először csak verseket, ma már inkább regényeket. Utóbbiakat jelenleg csak a számítógépem memóriája csodálhatja meg, de szeretném egyszer publikálni őket. A téma mindig változó, a romantikus fantasytól a thriller-akció-science fiction kombinációig. Szeretem a pszichológiát, többek közt Dosztojevszkijt, és a történelmet, sok kedvenc könyvem és sorozatom történelmi témájú. Amit a verseimmel próbálok visszaadni többnyire lelkiállapot, amit a novellákkal és regényekkel pedig egy külön kis univerzum, amelyben bármikor el lehet merülni, függetlenül a való világtól. Azt szeretném, ha a jövőben a munkáimat az erős impulzusok jellemeznék, mert amire szerintem sok embernek szüksége van az egy érzelmi defibrillátor. És talán ennyi elég is rólam.
Jó szórakozást kíván az Író és csapatunk!
