top of page

Két bölcs emlékére

 

Költő vagyok, nem tagadom,

Az életet ennél többre magasztalom,

Többet ér, mint a hatalom.

Úgy mondom ki, ahogy akarom,

Tiszta szívből szabadon!

Mindenkinek ezt kéne,

Ki a létezést eddig csak szemlélte.

Alkotni, Szárnyalni, megélni,

Így maradhat magasan a szellem,

Ne harcoljatok önmagatok ellen.

Éljétek meg a vágyat, a győzelmet,

Bukást, mindent jó és rossz felett.

Az életnek, alkotókra van szüksége,

Nem eszement robot közönségre.

Merj megkérdőjelezni, kitörni,

Elvonatkoztatni a normáltól,

Kilépni önnön magad árnyékából!

S ne szégyelld, ha hibázol,

Mert tanulhatsz belőle.

Majd amikor felérsz, a legmagasabb hegytetőre,

Eléget a lemenő nap boldog büszke fénye.

 

Bóna Bendegúz

2016. 05. 07.

Bóna Bendegúz saját véleménye írásairól: 

   

  Mindenképpen betűk és szavak játékos kis halmaza, s mindnek érzelem az alapja. Szabad kószálás az elme zavarában, lüktető szívvel a lelkem tavaszában. Olykor felperzsel, máskor a legmélyebbre ránt. Lenyomata sok más világnak, idealizált álomképek, életem töredék naplója. De végső soron csak betűk és szavak.

 

Jó szórakozást kíván az Író és csapatunk!

bottom of page